Tuesday, April 02, 2013

A Tobin ügy kronológiája

......az ír Legfelsőbb Bíróság alapján.


A Tobin-ügy még az európai büntetőjog harmonizálása előtt kezdődött, és erről szeretnek megfeledkezni a hazai hangulatkeltők. Az ír férfinek az volt a szerencséje, hogy a magyarországi „ügyintézés” nem felelt meg a nemzetközi gyakorlatnak, és ezért a kialakult helyzetért egyértelműen a magyar felet terheli a felelősség, mivel a hazai joggyakorlat hibát hibára halmozott, amiről persze a lakosságot és a közvéleményt nem tájékoztatták.


Francis Ciarán Tobin 1997. november 30-án érkezett Magyarországra, mint az Irish Life and Permanent ír vállalat alkalmazottja. Hároméves kiküldetése 2000. november 30-án járt le. 2000 tavaszán egy ír házaspár látogatta meg Tobinékat, akikkel vasárnapi kirándulásra mentek Visegrádra. A vállalati Volvo 40-es cégautót Tobin vezette.


Mellette ült a barátja, hátul pedig Tobin terhes felesége, a 9 hónapos kisfiúk és a barát felesége. Tobin későbbi vallomásában a rendőrségen elmondta, hogy a kocsival kétszer is volt szervizben, mert minden ok nélkül kigyulladt az ABS (automatikus blokkolásgátló) hibát jelző lámpa, amit a szerviz kontaktushibával indokolt. A gépkocsi légzsákja úgy volt beállítva, hogy 50 km/óra sebesség feletti ütközéskor lépjen működésbe.


2000. április 9-én, vasárnap Leányfalunál voltak, amikor egy mellékutcából hirtelen kijött egy autós. Tobin megijedt, elrántotta a kormányt, amit aztán nem tudott korrigálni, és felszaladt a szemközti járdaszegélyre, ahol szerencsétlenségére a buszmegállóban halálra gázolt két gyereket, a babakocsiban ülő kétéves Petrát és a mellette álló ötéves bátyját, Mártont.


Tobin és utasai sokkos állapotban kihívták a mentőket és a rendőrséget. Ismertek egy fiatal magyar nőt, akiről tudták, hogy az édesapja ügyvéd. A hölgy hamarosan megérkezett az édesapja kíséretében, és tolmácsként segített az autó utasai és a rendőrség közötti párbeszédben. Egy idő után a helyszínelő rendőrök javasolták, hogy a nyilatkozatok elkészítését másnap folytassák a rendőrségen, ahova nem csupán Tobinékat és vendégeiket idézték be, de külön kérték a tolmácsként segítő fiatal nő megjelenését is. Másnap a rendőrségen a történtekről jegyzőkönyvet vettek fel, amelyhez csatolták a megjelentek tanúvallomásnak is tekinthető nyilatkozatait, majd Tobin úrral közölték, hogy gondatlanságból elkövetett, halált okozó súlyos testi sértés miatt jelentik fel, ezért az útlevelét elkérték.


2000 őszén Tobin azzal kérte vissza az útlevelét, hogy egy esküvőre hivatalos Írországban, és egyúttal szeretné meglátogatni a családját. Kérelmében jelezte távolmaradásának pontos idejét (szeptember 19. – október 9.), hiszen hároméves magyarországi kiküldetése csak november 30-án járt (volna) le. Az útlevelét visszakapta, és a magyar hatóságok még azt sem kötötték ki, hogy az előre jelzett 2000. október 9-i magyarországi visszatérésekor ismét adja le. A két kisgyerek halála nagyon megviselte az ugyancsak két kisgyerekes katolikus családapát, akivel szemben meglehetősen ellenséges volt a magyar média, különösen a bulvár, de állandó személyes zaklatásnak is ki volt téve, e-mailben halálosan (is) megfenyegettek ismeretlen magyarok. De nemcsak Tobin, cége is kapott szépszámú nyomdafestéket nem tűrő „felszólítást”. Ezért a vállalatvezetés úgy döntött, hogy a 36 éves mérlegképes könyvelőt szerződése lejárta előtt egy hónappal áthelyezi az írországi anyavállalathoz. Tobin 2000. október 30-án hagyta el Magyarországot, azzal a tudattal, hogy a tárgyalásra vissza kell majd térnie.


A tárgyalásra többszöri halasztást követően, a halálos baleset után több mint két évvel (25 hónap!), 2002. május 7-én került sor Budapesten, Tobin távollétében. Ugyanis ellentétben az angolszász gyakorlattal, a magyar törvények szerint elég, ha az ügyvédje képviseli a vétkes autóvezetőt, és jár el a nevében. A halálos gázoló úgy gondolta, mint törvénytisztelő, büntetlen előéletű ember, minden (magyar) előírásnak megfelelt, hiszen ügyvédje képviseli, a kihallgatáson felvett jegyzőkönyvben pedig nemcsak az ő, de az ír házaspár tanúvallomása is szerepel. A bíróság azonban nem fogadta el ezeket a kihallgatásakor adott nyilatkozatokat, arra hivatkozva, hogy azt ügyvédje lánya fordította le, és ezért fennáll a gyanú, hogy a szöveg tartalmát befolyásolhatta. Így a tárgyaláson akárcsak tanúként sem került szóba az ír autóvezetőt megijesztő magyar autós, akinek felkutatásától a magyar hatóságok eltekintettek. Fura, hogy a rendőrség az utazósebességet 70-80 km/órában állapította meg, miközben a Volvo légzsákjai az ütközéskor nem léptek működésbe. Ugyancsak elmulasztotta a rendőrség (szakértővel) megvizsgáltatni, hogy a Volvo mitől vált kormányozhatatlanná.


A védelem kifogásainak figyelembevétele nélkül, az első fokon eljáró Budakörnyéki Bíróság 2002. május 7-én Tobint a Btk 187. §-a alapján távollétében három év fogházbüntetésre ítélte. Majd fellebbezésére 2002. október 10-én a Pest Megyei Bíróság másodfokon az ítéletet úgy változtatta meg, hogy az ír gázoló 18 hónap után feltételes szabadlábra helyezhető. Tobin időközben kezdeményezte, hogy büntetését Írországban tölthesse le.


2004. május elsejével Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ezzel rá is vonatkozott a 2002-ben elfogadott „Európai elfogatóparancs”, (European Arrest Warrant – EAW), amely a tagállamok között addig érvénybe lévő kiadatási rendszer helyébe lépett. Magyarország ekkor (három évvel a budapesti ítélet után!) európai elfogatóparancsot adott ki Tobin ellen azzal, hogy „megszökött”. A szokásos perrendtartás, azaz fellebbezések után 2008. február 25-én az ír Legfelsőbb Bíróság azzal utasította el a magyar kiadatási kérelmet, hogy Tobin nem szökött el Magyarországról, mivel a magyar hatóságok tudtával és beleegyezésével hagyta el az országot, hiszen kérésére visszaadták útlevelét. Az ír Legfelsőbb Bíróság egyúttal megtagadta azt a magyar kérést is, hogy Tobin Írországban töltse le börtönbüntetését. Ez ugyanis az akkori ír jogrendszerben ismeretlen fogalom volt. Mellesleg ennek a törvénynek a hiánya Tobint is sújtotta, mivel emiatt tagadta meg az ír bíróság, hogy magyarországi börtönbüntetését Írországban tölthesse le.


2009-ben Írország összhangba hozta az addig érvényes jogszabályait az „Európai elfogatóparancs” előírásaival, amely 2009. augusztus 29-én lépett hatályba. Ennek ismeretében már szeptemberben újabb elfogatóparancsot adott ki a magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) annak ellenére, hogy Írország 2008-ban jogerősen lezártnak tekintette a Tobin-ügyet. Az új elfogatóparancs alapján 2009. november 10-én Tobint letartóztatták, aki azonnal megkérte óvadék ellenébeni szabadlábra helyezését. Három hónap múlva pedig ugyanaz a bíró (Mr. Peart), aki korábban megtagadta kiadatását, most, az (újabb) európai elfogatóparancsnak (EAW) megfelelően 2011. február 11-én elrendelte azt. Tobin ekkor fellebbezési kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz. A bíróság döntése bizonytalan volt számára, ezért 2011. november 9-én önként kérte őrizetbe vételét, abból a megfontolásból, hogy az így töltött időt beszámítják majd esetleges börtönbe vonulásakor, akár Írországban, akár Magyarországon.


A végleges döntést az ír Legfelsőbb Bíróság 2012. június 19-én hozta meg, amikor is az öttagú bírói testület 3-2 arányban felülbírálta a magyar kiadatási kérvényt és parancsot.

       

Kapcsolódó anyagok


Ördögi logika Tobin-ügyben .......................Tuesday, April 02, 2013


Navracsics: a leányfalui gázoló kész letölteni büntetését. .....Saturday, March 30, 2013

A Tobin-ügyről őszintén ................................Sunday, March 24, 2013



Labels:

0 Comments:

Post a Comment

<< Home